Papucsok

Este van. Csöngetnek. Éva baljába kapja kisfiát, jobbjával elhúzza a kallantyút. Az ajtóban Ádám kollégája ácsorog. Nem köszön. Nem szól semmit. Az asszonyt félretolva belép a lakásba. Áttrappol a hosszú előszobán. A hallban a fotelba rakja kalapját és felöltőjét. Éva csak most éri utol. A csodálkozástól alig jön ki hang a torkán, bizonytalanul kérdezi:

- Mi járatban?

A férfi komor arccal tovább vetkőzik. Zakóját egy szék támlájára igazítja. Nyakkendőjét négyrét hajtva a pamlagra dobja.

Évában kavarognak az indulatok, az ijedtség méreggel vegyül.

- Mit csinál?

A kolléga együttérzően a szemébe néz, közben fürge ujjakkal gombolja halványsárga ingét. Atlétatrikóját kihúzza a nadrágból, de le nem veti. Óráját lecsatolja, és zsebre vágja. Karja vörös marad a szíj helyén. Éva egészen közel lép hozzá, gyermekét két kézzel magához ölelve.

- Mit akar? Hol a férjem?

Halvány mosoly suhan át a férfi arcán, majd tétován benyit a fürdőszobába. Tapogat a villanykapcsoló után. Ahogy szétárad a fény, hátraszól a nőnek:

- Fürdetni jöttem!

S már nyitja is a kádcsapot. Kezével kevergeti a vizet. A szennyesláda mellett kis műanyag kosarat talál. Tartalmát - játékkacsát, vízipisztolyt, vitorlást - a vízbe borítja. A kisfiú eddig annyira meg volt illetődve, hogy moccanni sem mert. Most kifejti magát anyja szorításából, s a kádhoz totyog. Mutatja a bácsinak, hogy tegyen a vízbe habot is a kék tubusból. A férfi azonnal teljesíti a parancsot. Éva majd felrobban a dühtől, de erőt vesz magán. Maga sem tudja, hogy az udvariasság szabályainak, vagy feltámadó humorérzékének engedelmeskedik, de belemegy a játékba. Levetkőzteti a gyereket, beemeli a kádba. A kicsi birtokba veszi flottáját, fröcsköl, pancsol, sivalkodik. Szakállat és bajuszt csinál magának a habból. A férfi enged még egy kis melegvizet. Aztán elunja a mókát. Kiemeli a gyereket és a térdére terített törülközőre ülteti. Ügyetlenül törölgeti a nyakát. A nőben feltámad a félelem, hátha a férfi leejti egyetlen magzatát. De nem: máris a mosógép tetejére állítja.

- Egyik láb, másik láb, fönn is van a pizsamanadrág!

A férfi gondterhelt arccal öltözik. Az ingét a trikóval együtt gondosan betűri a nadrágba. Visszamegy a fürdőbe nyakkendőt kötni. Zakó, kabát föl, kalappal a kezében megindul kifelé. A nő utána kiabál:

- Mondja már meg, hol a férjem!

- A Fradi-Dózsán. Elfelejtette önnek mondani, hogy meccs lesz, pedig ma ő a fürdető. Gondoltam, eljövök helyette.